Egy epilógus margójára

Nem tudom, ki mennyire vette észre (azért talán annyira nem volt nehéz), de tegnap véget ért az Ősök vére című történetem a tizenkettedik fejezettel. Ez alkalmat szeretném megragadni, hogy köszönetet mondjak Reginának, aki a tizenkét fejezetre érkező egyetlen darab megjegyzést írta. Köszönöm, hogy te legalább észrevetted, hogy a történet létezik. ^^